Egy fakeret az asztalra helyezve. Vajon mit rejthet ez a varázslatos doboz? Rejtély. Egyik ajtó, másik ajtó, harmadik, sorra kinyílnak és feltárul előttünk egy keretbe foglalt szép kép. Csoda. A kép lassan csúszik, miközben a mesélő hangját halljuk, majd egy újabb kép következik és egy újabb.
A japán kamishibai szó szószerinti fordítása színházi játék papírból. A képek egy történetet mesélnek el, minden illusztráció a mese egy-egy elemét eleveníti fel. A képek a teljes lapot betöltik és a közönség irányában állnak. Hátoldalukon, fekete fehér apró képen jelenik meg a mesélőnek a hallgatók által látott illusztráció. A szöveg nagy betűs, jól olvasható és a lapok mozgatására vonatkozó ajánlások dőlt betűvel jelennek meg a szöveg megfelelő részénél.
A nézőknél a lapok cseréje, mozgatása drámai hatást ér el. A könyvvel ellentétben, a kamishibai képei egymásra csúszva, egymást kiegészítve fokozatosan jelennek meg. Néha csak lassan folyamatosan, miközben a mesélő a történet szövegét mondja, máskor szakaszosan akár több alkalommal is a hátlapon jelzett vonalaknál, ilyenkor a mesélő is apró szünetet tart és mindenki izgatottan várja, vajon mit rejt a lap eltakart fele. De előfordulhat, hogy a lap ide-oda mozgatásával fejezünk ki bizonytalanságot, fokozzuk a kíváncsiságot. Hirtelen mozgás esetén a meglepetésre helyezzük a hangsúlyt.
Ez a fajta képkezelési technika dinamizmust ad az illusztrációknak, megsokszorozza őket, és mint egy rajzfilm jelenik meg előttünk a mese.
A Papírszínház, mint pedagógiai eszköz
Bölcsődében, óvodában, könyvtárban…
1. hagyományos módon egy felnőtt által előadva a gyerek közönségnek,
A mesék hallgatása, a kamishibai előadása közösség formáló erővel bír, a hallgatóság aktív figyelemmel kíséri a képekkel alátámasztott történetet, megpróbálja előre vetíteni képzeletében a történet következő elemét, a hiányzó leíró részeket pedig képzeletével egészíti ki.
2. gyerekek által készítve,
A közös kamishibai elkészítése a kollektív írásra, illusztrációk készítésére ad lehetőséget, melynek eredménye kézzelfogható, esztétikus és könnyen használható. Lehetőséget ad, hogy a gyerekek kifejezzék kreativitásukat. Megismerteti őket egy irodalmi műfaj sajátosságaival, az elbeszéléssel, ennek irodalmi és stilisztikai szabályaival (leírás, ritmika, konfliktus, …). Segít letisztázni, struktúrába rendezni gondolataikat, megragadni egy mese legfontosabb kulcs elemeit, ezért a papírszínház készítés első lépése, hogy a képeket készítik el a tanulók, és csak ezek után írják meg a hátlapon található szöveget. A kép fogja strukturálni a szöveg ritmikáját. Azok a gyerekek is örömmel vesznek részt készítésében, akik korábban kudarcként élték meg az írás, olvasás elsajátítását és iskolai nehézségeik vannak. Későbbiekben is büszkék a létrejött munkájukra.
3. gyerekek által előadva
Segítik, hogy közönség előtt fejezzék ki magukat, strukturálják mondanivalójukat, ez utóbbiban az illusztrációknak fontos szerepük van, hiszen nem teszik lehetővé, hogy a történetmesélés minden irányba „szétfolyjék”. Ezzel egy időben a hátlapon található szöveg segítséget nyújt a mesélőnek, hogy semmi fontos elem ne maradjon ki a történetéből. Segít legyőzni félelmüket, hogy társaik előtt szerepeljenek, a keret mögé bújva a félénkebbek is szívesebben fejezik ki magukat. Még az olvasás elsajátítása előtt is képesekké válnak egy történet előadására a hátlapon szereplő képek segítségével.
4. gyógypedagógiai segédeszközként
Autista, hyperaktív és szellemileg sérült gyerekeknél is figyelemreméltó eredmények érhetők el, segít, hogy a sokszor nem, vagy nem megfelelő módon működő a verbális kommunikáció egy másik csatornán keresztül kapjon támogatást, segít a figyelem fókuszálásában. Siket csoportoknál, az illusztrációk szintén támogatják a kommunikációt.
A Papírszínháznak nem csak iskolákban, de könyvtárakban is helyük van.